Shagya-arab

�

B�boln�n kiteny�sztett arab fajta, hivatalosan �n�ll� fajt�nak 1978-ban ismert�k el: ett�l kezdve nem B�bolnai arab,�hanem Shagya-arab a neve.�Kialak�t�sa sor�n a vegyes kanca�llom�nyt gener�ci�r�l gener�ci�ra arab m�nekkel fedeztett�k, �gy l�trej�tt egy olyan fajta, amely mag�n hordozza az arab l� nemess�g�t, sz�ps�g�t, kem�nys�g�t, ac�loss�g�t, rendelkezik annak intelligenci�j�val, de ann�l valamivel nagyobb, t�megesebb, r�m�sabb, ez�rt jobban alkalmas h�tasl�nak vagy �ppen k�nny� fogatl�nak (hint�).

Ha a m�ret nem els�dleges szempont, akkor a shagya-arab ide�lis hobbil�. Sz�ps�ge, intelligenci�ja, kezelhet�s�ge, kem�nys�ge teszi azz�. A szigor� szelekci�val el�rt�k, hogy hogy a finom szervezet� arab teliv�rekkel szemben a shagya-arab er�sebb l�bszerkezet�, nagyobb testt�meg�, nyugodtabb v�rm�rs�klet� �s elasztikusabb mozg�s�. R�viden �sszefoglalva:�husz�rl�nak kiv�l�.�

Jellemz�je a csukafej (homor� orrh�t), magasan illesztett, sz�pen �velt nyak, egyenes far, z�szl�s farok, sz�raz, szik�r v�gtagok, eleg�ns, l�gies mozg�s. Sz�ne gyakran sz�rke, de van fekete, pej �s s�rga sz�n� is.

Legnevezetesebb t�rzsei: Shagya, O�Bajan, Gazal, Koheilan, Kuhaylan-Zaid, Mersuch, Jusuf, Kemir. Minden b�bolnai t�rzset egy Ar�bi�b�l, Sz�ri�b�l vagy Egyiptomb�l beszerzett m�n alap�tott. Az alap�t� �s, Shagya h�res volt sz�p fejform�j�r�l, amelyet tov�bb is �r�k�tett.

A Magyarorsz�gi Arabl�teny�szt�k Orsz�gos Egyes�lete t�rzsk�nyvezi. 2005-ben B�boln�n 250 l� volt, amelyb�l 35 shagya-arab teny�szkanca �s 16 m�n, a t�bbi �vj�rati csik�. B�boln�n k�v�l jelent�s teny�szete van a Pelsonius EC-nek (kb. 110 l�), a Nagycserei L�teny�szt� Kft.-nek (kb. 25 l�), a Kapost�j Mg. Rt. Topon�ri M�nes�nek (35 l�), a Viagora Bt.-nek (25 l�), Ga�l Imr�nek (23 l�) �s Veres J�zsefnek (20 l�).

Szerz�/Forr�s: GAZDA Kiad�