A lovak l�t�sa

�

A l�nak, mint zs�km�ny�llatnak lehet� legsz�lesebb ter�letet kell �tl�tnia, hogy a vesz�lyeket minden ir�nyb�l �szlelhesse. Legel�s k�zben csup�n a fej kis ford�t�s�val eg�sz k�rnyezet�t bel�tja. A szemek a fej k�t oldal�n helyezkednek el, �gy l�t�tere igen sz�les, de csak a k�zvetlen�l el�tte lev� V alak� mez�t l�tja mindk�t szem�vel, csak itt k�pes felm�rni a t�vols�got. Az oldals� ter�leteket egy szemmel l�tja, itt nem l�t �lesen, de a legapr�bb mozg�sokat is �rz�keli.

�
1.��bra: A l� t�rl�t�sa
4: egy szemmel l�tott ter�let, 3: k�t szemmel, t�rl�t�s, W: holt t�r

Ez�rt ijednek meg k�nnyen a lovak, ha valami hirtelen megmozdul a k�rnyezet�kben. L�tj�k a mozg�st, de nem tudj�k, mi az �s milyen messze van. Ez�rt, ha tehetik, fel�je fordulnak �s mindk�t szemmel megvizsg�lj�k.
Az ember k�pes a k�zeli �s a t�voli t�rgyakat is �lesen l�tni, mert szemmozgat� izmai a szemlencse g�rb�let�t megv�ltoztatj�k, ez�ltal a szem belsej�be l�p� f�ny mindig �les k�pet rajzol az idegh�rty�ra. A l� eset�ben ez kev�sb� lehets�ges, mert szemmozgat� izmai nem el�g fejlettek. Ezt a h�tr�nyt a term�szet �gy egyenl�tette ki, hogy az idegh�rtya t�vols�ga a lencs�t�l nem mindenhol egyforma, a l� fej�nek felemel�s�vel vagy leenged�s�vel k�pes a f�nysugarakat az idegh�rtya m�s-m�s pontj�ra ir�ny�tani, ez�ltal a k�p �less�g�t v�ltoztatni. Min�l t�volabbi t�rgyat n�z a l�, ann�l magasabbra kell emelnie a fej�t. Fontos teh�t, hogy a biztons�g�rzet el�r�s�hez n�lk�l�zhetetlen tiszta l�t�s el�r�se felt�telezi a fej �s a nyak szabad mozg�s�t! Ez az egyik oka annak, hogy a l� n�ha kimondottan harcol a fej��rt. A m�sik, hogy a t�lzott mozg�skorl�toz�s p�nikba hajszolja a lovat.

�
2. �bra: A l� szem�nek hosszmetszete. Fej�t magasabban vagy alacsonyabban tartva k�l�nb�z� t�vols�gban lev� t�rgyakat k�pes �lesre �ll�tani, mert ez�ltal a f�nysugarak az egyenl�tlen�l g�rb�lt rerina m�s-m�s r�sz�re esnek

A lovak a sz�neket is m�sk�ppen l�tj�k, mint az ember. L�tnak sz�neket, de sz�nspektrumuk sz�kebb.�

3. �bra: Az ember �s a l� l�t�spektruma

�gy t�nik, legjobban a s�rg�t, narancss�rg�t �s pirosat l�tj�k, de meg tudj�k k�l�nb�ztetni a z�ldet is, a k�kkel azonban m�r probl�m�ik vannak. A lovak hasonl�k�p�pen l�tnak, mint a sz�nvak emberek, vagyis nehezen tudj�k megk�l�nb�ztetni egym�st�l a piros �s z�ld sz�nt, valamint, hogy sok mindent t�bb� vagy kev�sb� k�knek, s�rg�nak vagy sz�rk�nek l�tnak.

Minden eml�sn�l k�t fajta f�nyelnyel� receptor van: p�lcika alak� �s csapsejtek. A v�kony, rendk�v�l �rz�keny p�lcik�k a vil�goss�g �s s�t�ts�g �rz�kel�s��rt felel�sek, �s ez�rt mindenekel�tt sz�rk�letben, illetve �jszaka akt�v �llatokn�l fordulnak el� nagy sz�mban. A lovaknak becsl�s alapj�n 20-szor annyi p�lcika alak�, mint csapsejtje van, �gy s�t�tben sokkal jobban l�tnak, mint az ember, s�t, egy, az idegh�rtya m�g�tti f�nyvisszaver� r�teg seg�ts�g�vel szinte olyan j�l, mint a baglyok. Viszont a l� szeme nehezebben alkalmazkodik�a f�ny �s �rny�k gyors v�ltakoz�s�hoz. Ez az oka annak, hogy sok l� h�z�dozik att�l, hogy s�t�t p�tkocsiba vagy helyis�gbe menjen.

A sz�nl�t�shoz mindenesetre a kisebb sz�mban jelenl�v� csap�sejtek fontosabbak. K�k, piros vagy z�ld f�nyt nyelnek el, �s ez alapj�n k�k, piros �s z�ld csapok�ra osztott�k fel �ket. Min�l t�bb csapt�pusa �s l�t�fest�ke van egy �llatnak, ann�l sz�lesebb a spekt�ruma a befogott f�nynek. Az ember �s az emberszab�s� majmok rendelkeznek mindh�rom csapt�pussal, ez�rt �ket trichrom�t l�t�s�aknak nevezik. T�bb sz�n�rnyalatot meg tudnak k�l�nb�ztetni, mint a dikrom�t l�. A lovaknak a kuty�khoz �s m�s eml�s�kh�z hasonl�an csak k�t csapt�pusuk van.

�
4. �bra: Az ember �s a l� �ltal l�tott sz�nek

Bakonyi Erika

Felhaszn�lt irodalom:
S. McBane – H. Douglas-Cooper: Lovak �s t�nyek
�j Ex Libris K�nyvkiad�, 1997
Bod� I – Hecker W. (szerk.): L�teny�szt�k k�zik�nyve
Mez�gazda Kiad�, 1998, Budapest
Jos�e Hermsen: Lovak enciklop�di�ja
Ventus Libro Kiad�, 2006, Budapest
Lovas Nemzet
Rajtenged�ly vizsga - munkaf�zet